Ismét kicsit az emoról.

Ma már írtam de a nagy unalmamban gondoltam írok valamiről.

Gondolkoztam,gondolkoztam mi is legyen a témám és arra gondoltam,hogy az emo.

Már írtam arról,hogy nekem mit jelen az emo.Tudom még sokféle kép lehet írni de én így szoktam.

Nekem ez nem csak stílus hanem az életem szóval ha az emot bántod engem bántasz és az életemet.

Mi a jó benne?
Megtaláltam magam benne.Nem én kerestem a stílust hanem a stílus talált rám.Minden gondolata olyan,mint én hiszen én magam vagyok egy a stílust képviselők közül.Nehéz erről úgy beszélni,hogy más is megértse aki nem emo.Annyira jó amikor az ember más emokkal is beszélhet.Ugyanaz a világnézet,gondolatok,életvitel,érzelmek.

Én is pózer vagyok?
Nem hinném.Én már akkor emo voltam amikor még hazánkban nem is létezett ez a stílus.Annyi,hogy akkor még nem tudtam megmondani mi vagyok de ugyanezek a dolgok voltak rám jellemzőek.Mikor volt ez?Nos most gondolkozok kicsit.Tudom már.
2001-2005-ig volt az első hullámom.És most jön az a kérdés miért hagytam abba.Nos még kis hülye voltam és mindenki csak bántott azért,hogy már akkoris felvállaltam ki vagyok.Ez még nem is érdekelt volna,mert már megszoktam,hogy velem nagyon kevesen értenek egyet de amiért végülis akkor vége lett az az volt,hogy megváltoztam és már úgy nem éreztem jól magam.De a dárkos kis csaj ezek után is bennem maradt.Milyen is voltam akkor?Imádtam a feketést,csak abban akartam járni(szószerint semmi mást nem lehetett rajtam látni),hihetetlen mértékben érzelmes voltam,lázadtam az emberek közönye ellen,tojtam a szabályokra és szembe mentem az árral.A szüleim ill.ismerőseim nem örültek neki,mert azt hitték bolond vagyok.Mondjuk van benne valami.Agy baj nagy baj XD.Na jó megtudom érteni végülis őket is ,mert akkor még egyedül voltam.Legalábbis egy emo sem jött szembe velem.
2008-napjainkig.Itt a második hullám.Miért tértem vissza ehhez a stílushoz? Már említettem a stílus talált ismét rám.Ismét olyan változásokon mentem kersztül,hogy így érzem magam jól.Amíg volt a szünetem éreztem valaminek a hiányát nos igen az egyéni ízlésem hiányát.Engedtem a társadalomnak és ezáltal feladtam önmagam.De többet nem teszek ilyent.A tényleges emo megismerésében 3 embernek van nagy szerepe.Jácint,Peti,Zsolti.A Jácint volt az első emo akivel találkoztam és igen sok mindent tanultam tőle,mivel egy ideig a párom volt.A Peti teljesen más szemszögből tanította meg nekem a stílust.És itt a harmadik személy:Zsolti.Amire az életembe csöppent már rengeteg mindent tanultam a stílusról.Jön a kérdés,hogy mi az,hogy tanultam.Nos azt jelenti,hogy az egy dolog,hogy emo vagy de az az alap ha megkérdezik,mi a stílus gyökere,alap motivációja,jelentése ne bután nézz hanem a megfogalmazhatatlant próbáld megfogalmazni.Nos mit is tanultam tőle?Érzelmileg tapasztaltam meg milyen is egy igazi emo fiú.A Jácint nem volt ilyen.Ennyire tiszta lelkű,érzelmes...Ez nem azt jelent,hogy ő pózer lenne csak az emon belül is különböző érzelmi kvalitású emberek vannak.

Mi a rossz benne?
Mindenki elhiszi amit a "jó nép" mond.Hangsúlyozom nem vagdossuk magunk és nem is sírunk ok nélkül.Én a magam nevében nyilatkozhatok.Igen sírok ha van rá okom,mivel teret engedek az érzelmeimnek és ez így van jól.Az is borzalmas amikor az emberek szemében a megvetést látom.Alapjában véve nem zavar ha megnéznek de amikor az emberek szeméből a gyűlölet,undor jelenik meg irányomba elborzadok.Ez lenne a világ?Undorító.És ezek még csak az alapvető dolgok.Elmondhatatlanul fáj amikor már be is szólnak.Mondjuk engem még nm találtak meg annyira a beszólásokkal de engem is kiidegel amikor a járdán 2 méteres körzetben senki nem mer mellém állni és mutogatnak,sugdosnak felém,hogy jé ott egy olyan izé,olyan pengenyelő emo.Amikor nagyon nem bírom már megkérdezem mi van még nem láttak embert.Erre jön az a válasz amitől elkap a hányinger.1 perccel ezelőttig még mutogattak,szidtak most pedig letagadják az egészet.Ezt hívják úgy,hogy GERINCTELENSÉG.Undorító.Az egy dolog,hogy nem kedvelnek de azért ezt nem kellene csinálni.És még nem is beszéltem a pózerekről vagy a fakekről.Mind két "fajt" utálom.Múltkor is egy pózer odariszál hozzám,hogy én emo vagyok.Közlöm,hogy igen.Erre ő annyit nyögött ki,hogy ő nem emo hanem divat emo.Mondom neki szóval pózer vagy.Erre ő nem az,de persze mondanom sem kell,szarrá volt vagdosva és arról sem volt fogalma mi is az emo.Megmagyarázta,hogy SP emo előadó.Komolyan mondom közröhej.A fakek is "fontosak" szívemnek.Már megkaptam azt is,hogy fake vagyok,mert lopom valakinek a képét és emonak adom ki magam.

De ami a leginkább zavar az az,hogy az előbb felsorolt 2 majom csoport akkora zömét alkotja az emonak,hogy az emberek már az igazi emokat is álemoknak tartják.

Bár csak mi azaz az igaziak lennénk és nem jönne szembe az utcán 15 hülye majom akik még téged néznek le,mert te igazi vagy nem pedig egy gagyi utánzat.

Nos összességében elégrégóta vagyok emo és nem tervezem az életem feladását senkiért és semmiért.Nos ez a kb.5 év jelenti életem azon részét amire büszke vagyok és azt mondom igen,jó,hogy felvállaltam.Főleg 2009-es évet szeretem,mert megismerkedtem valakivel(mindenki tudja ki az) akit senkiért és semmiért nem dobnák el,mivel Ő az életem és az ember az életét nem dobja el.