A búcsúlevél
Az sem egy hétköznapi esemény ahogy megtaláltam a levelet.
A telefonom a laptopom mellett volt és csörgött.A kijelzőn valami iszonyat fura telefonszám volt látható.Nem is tudom hány számjegyből állt de minimum 15.Felvettem de kinyomta az illető.Ránéztem a laptopomra és a blogomat láttam és benne a búcsúlevelet. 
El sem tudom mondani mit éreztem miközben olvastam,már kívülről tudom és bennem van az a gondolat,hogy nem tudtam megmenteni.Talán ha gyorsabban futok,talán ha meglepjük előbb vagy ha csak többet törődtem vele talán ma is itt lenne.
A halálának estéjén megmernék esküdni,hogy láttam őt.Be volt zárva a szobám ajtaja(a teteje üveg) és láttam,hogy ott áll és néz.Majdnem meghaltam úgy megijedtem.Az arca más volt,mint életében.Szomorú volt és sírt,a körvonalai is elmosodótabbak voltak de tudom láttam nem csak képzelődtem.
Minden este beszélgetek vele álmomban.Azt mondja,hogy jobb így neki de sajnálja,hogy a nyugalmat ilyen nagy felfordulással tudta elérni,bánja,hogy nem lehet már velem.Mindig csak sír és próbálom vigasztalni.Visszajönne de már nem tud:'( Mindig sírok amikor felébredek,bár együtt lennénk de mondta ő már nem tud jönni hozzám én pedig ne kövessem őt,nem hagyná,hogy megtegyem.
Találkozunk álmomban :(
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Szia:)
Minden véleményre kíváncsi vagyok és elfogadom de a mások felé irányuló minimális tiszteletet elvárom!
Kérlek hagyj magad után legalább egy becenevet,hogy tudjam ki voltál.
Köszönöm,AES