Egy majdnem szakítás

Igazából nem értem pontosan,hogy a vitánk során Zsoltival mi hogyan zajlott és milyen szót milyen szó vagy tett követett,annyira gyors volt és annyi volt az esemény,hogy nehéz lenne egy blog bejegyzésbe foglalni de megpróbálom.

Mint már említettem az egész vita kiváltó oka az volt ami köztem és a Lacival történt.

Először Zsolti azt mondta,hogy látta ami a Lacival történt,majd azt,hogy egy ismerőse szólt neki,majd pedig azt,hogy csak megérezte,szóval fogalmam sincs melyik verzió az igazi. Nem tagadtam az esetet mondtam,hogy igaz.

Mondtam Zsoltinak,hogy ne a Lacit okolja,hanem maga a kapcsolatunk az ami nem működik és jobb lenne befejezni,nincs értelme annak,hogy egésznap veszekedjünk,azt szeretném,hogy jó legyen neki és ha velem nem lehet jó neki akkor legyen olyannal aki megtudja adni azt neki amit én nem.

Zsolti kiborult teljesen. Kérdezte,hogy akkor most vége,ennyi? Mondtam,hogy sajnálom,igen,nem szeretném így folytatni,de addig marad még nálunk amíg szeretne,nem fogom azt mondani menjen el,mert barátilag akkoris szeretném a kapcsolatot tartani vele.

Hiába próbáltam finoman közölni a tényeket....elviharzott....majd kaptam egy zaklatott hangvételű teló hívást....hogy kötelet vett és felakasztja magát ha nem lehetünk együtt...majd egy kérdés,hogy "ennek ellenére sem lehetünk együtt".....mondtam,hogy nagyon sajnálom de nem.....

Majd hazaviharzott és nagyon de nagyon sírt és láttam,hogy teljesen ki van fordulva magából....elmondta mennyire szeret és hogy tudja,hogy elhanyagolt de ekkora büntetést nem érdemelt,mint amit tőlem kapott....és,hogy szeretne még 1 esélyt a kapcsolatunknak, megtesz bármit és megváltozik csak még egy esélyt.

Itt kerültem nehéz döntési helyzetbe. Hiszen szétakartam menni tőle és szerettem volna folytatni ami a Lacival elkezdődött...de még egy esélyt érdemel egy több,mint egy éves kapcsolat.

Megadtam az esélyt és vártam a fejleményeket de az esély elején nem alakultak éppen boldogan a dolgok.

Egy csók is elég ahhoz,hogy világok dőljenek össze mindenkiben

A multkori találkozó is nagyon mély nyomokat hagyott bennem Lacival, a mai pedig még inkább...

Én nem akartam semmi rosszat, nem akartam bajt keverni, nem akartam az érzéseitekkel játszani, nem akartam felbolygatni mindent, nem akartam becsapni,sem kihasználni bárkit:(

Ismét csak sétálgattunk és a  törzshelyünkre a SZIT-re értünk. Arra lettem figyelmes,hogy minden egyre inkább kezd valami hülye amerikai tini szerelmes filmre hasonlítani de nem igazán vettem tudomást róla,úgy voltam vele túl kombinálom a helyzetet és képzelődöm, pedig most visszagondolva nem kombináltam hanem reálisan láttam a helyzetet.

Ott ültem a Laci mellett a padon. Erre a hátam mögött a pad támlájára feltette a kezét(tipikus szerelmi jelenet...) majd közelebb ült hozzám és nem tudom olyan furin nézett.....én meg mondtam neki viccesen,hogy nem félek ám tőle majd közelebb ültem(amíg ez nem következett be kb. fél méter távolság volt köztünk,az eset után sem egymás szájában ültünk hanem úgy,mint kb. jó haverok). Elkezdtünk nevetgélni és mindenféle idiótaságról beszélni. Főleg a zene körül forgott a téma. Mondta a Laci,hogy nem olyan profi ám gitározásból,mint hiszem és még a hangja sem jó....én meg csak annyit válaszoltam,hogy nem hiszem,hogy bármi baj lenne,bizalmat szavazok neki:) Erre már csak annyit mondott szeretlek és nem tudom olyan érzelmesen nézett....már csak annyi tartás volt bennem,hogy megkérdeztem:igen?,és megcsókoltam.

Merem mondani akkora hibát vétettem amit azonnal meg is éreztem. Mondtam,hogy ezt nem szabad és nem akartam és.....de már kurva késő volt mindenre. Belementem valamibe amiből mindenki csak sérülten jöhet ki,tudatosult bennem mit tettem és abban a percben megakartam halni.....kérdezte is a Laci mi ez a szótlanság...mondtam,hogy áh,semmi....percekig csak meredten néztem előre és ott belül valami annyira fájt mint még soha.

Zsoltit momentán a tettemmel megcsaltam....igaz mindig azt mondta egy csók semmi,,mert abban nincs semmi de tudtam ez mennyire fog fájni neki és ez számomra megcsalás és később kiderült számára is azzá vált,mert akik rajta keresztül értesültek róla "megcsalás címszó alatt"tudták meg. Én elhiszem,hogy fáj neki és nem is akartam de az utóbbi időben annyit vitáztunk,annyira nem is voltunk együtt csak éltünk egymás mellett,annyira ellaposodott minden,hogy bekövetkezett amit sosem terveztem. Undorító kurvának érzem magam,ez van....

Lacival meg.....áh,nem is tudok mit írni. Gyakorlatilag úgy érzem magam,hogy egy nálam fiatalabb pasi érzelmeit tudván kaptam az alkalmon,hogy félrecsőrözzek....ezzel pedig azt elérve,hogy gyakorlatilag 2 kapcsolatom lett egyszerre....nem ez a pontos megfogalmazás de a későbbiekben mindenki megérti,hogy minek ezt írtam.

Maga a délután során amit a Lacival bóklásztam rengeteg szeretetet kaptam, olyant,mint még soha senkitől. Gyerekesen rajong értem és ezt nem a szó negatív értelmében mondom..... nem éreztem ilyent még soha....félénk de nem nyuszi....érzem,hogy beleremeg ahogy megcsókol....nem pofátlan nem taperol....ritka egy jelenség de rendkívül kellemes.

Végülis a nap vége felé a Laci hazament(kurva szar érzés volt látni,hogy elbuszozik....) és nekem is haza kellett menni és,mint lenni szokott nem bírtam számolni a kurva lelkiismeretemel, nem is tagadtam semmit és egy mindennél hatalmasabb veszekedés alakult ki....

Köszi Laci OO Zsolti téged semmi sem érdekel?:O

Ez a bejegyzés azt hiszem olyan lesz,mint a végtelen történet szóval elég hosszú:D

Msn-en nem egy pasival beszélgetek és idővel mindegyik nyaggat,hogy talizzak velük meg ide menjek,oda menjek.....De őszintén nem fogok egy vadidegennel egyedül sehol találkozni. Nem vagyok hülye,Isten tudja mit akar tőlem,meg különben is minek menjek el,eltudom dönteni,hogy kit tartok arra elég szimpinek,hogy talizok vele.

Zsolti valahogy nem örül az ilyen talik gondolatának:D Nem tudom minek,legalábbis anno nem örült neki,most meg szerintem az az álláspontja,hogy szarik rá de magasról,azt mondja csináljak amit akarok.....köszönöm neki innen is.....

A szúnyogot alias Lacit:D az Alíz msnjén láttam mivel a drága húgom fogja magát és elhúzz itthonról de kijelentkezni nem kell szerinte....szóval olyankor én szoktam dumálni az ismijeivel amíg távol van. Na így ismerkedtem meg Lacival és a későbbiekben felvettem a saját msn-emre is,mert nagyon szimpinek találtam. Ami eme elképzelésem mellett szólt az az,hogy kivételes pasi. Nem írogat a farkáról(már bocsánat....) és nem is kéreget meztelen képeket,szóval ritka kincs,mint a fehér holló és emelett tök aranyos,vidám,okos,na szóval remélem érti mindenki :)

Olyan jókat dumálunk mindig:) Ha valamihez hasonlítanom kellene az érzést magát akkor olyasmi,mint anno Zsoltival,azaz amíg figyelt is rám.... de Lacival nagyobb a szabadság. Mivel dolgozik és normális fiatalként találkozik a barátaival,programjai vannak nem lóg állandóan msn-en így nem dumálunk egésznap hanem estefelé. Ez nekem olyan jó. Én sem izgulok egésznap,hogy mikor kerül elő,hiszen tudom,hogy estefelé mindenképp lesz,én is könnyebben teszem így a dolgom:)

Nem tudom kinek a részéről merült fel anno a gondolat de szerintem már én is mondtam és ő is,hogy talizni kéne és a mai napot választottuk erre.

Most jön egy kis közbeékelés a történetbe.... direkt kértem Zsoltit,hogy legalább most az egyszer amikor elakarok menni valakivel találkozni legalább egyetlen egyszer érjen haza és vigyázzon addig a kutyára....már régesrégen kész voltam,indulnom kellett volna ő meg még sehol sem volt.Felhívom,hogy mikor jön erre a válasz,hogy "ja,indulnod kellene,mindjárt visszahívlak"........rettentő kedves volt tőle......15 percet még vártam otthon a hívására,de nem hívott,visszahívtam,hogy elmegyek erre azt mondta" sietek haza,addig azért csak ellesz a kutya". Oké,itt lettem kicsit idegbeteg. Ha állandóan elmászkálnék és nem ígérte volna meg,hogy hazaér időben akkor szartam volna rá....de nem így történt. Itt nem csak a kutyáról van szó! De eleve,hogy van szíve egy kölyköt egyedül hagyni.....és ha gyerek lenne,akkor is így gondolkodna? Majd addig elvan.....de nekem ő fontos és megígérte Zsolti.....csak kakált ismét a fejemre....

Kis szerelmem:) Anyu imád!

Kissé idegesen(ott hagytam Jaredet egyedül a lakásban tiszta ideg lettem ettől,annyira ragaszkodik hozzám,hogyha nem vagyok otthon nem eszik,képes akár éhenhalni:S) mentem el a Köztérre majd kis késés után megérkezett a Laci. Nekem az egészben az volt a fura,hogy nem voltam ideges,mintha 1000 éve ismerném vagy hasonló,szóval,mint egy régi ismerős.

Sétálgattunk a városban majd a SZIT-en kötöttünk ki egy padon. Olyan jót beszélgettünk,legalábbis szerintem:)A szökőkútnál volt egy csoport idióta XD Kiderült róluk,hogy franciák és a zöld vizű,nem működő szökőkút tövében leültek piknikelni. Elővették a szeletelt kenyeret,előre csomagolt felvágottat,sajtot,margarint,meg uborkát és kajoltak,jót röhögtünk rajta. Meg Kodály(azt hiszem....) szobrához valami idióta hangszer tokot raktak....nem tudtuk megfejteni milyen tok,mert nem hasonlított semmire XD sok turista meg belemászott XD Meg olyan hülyén bámult ránk mindenki.....nem tudom,mintha vártak volna valamit,de mit?:D

Egyszercsak felhívott Zsolti,hogy mikor megyek haza. Komolyan mondom egy pillanatig még meg is hatódtam,hogy jé,gondol rám és hiányzom neki,de kurvára nem így volt. " A kutya nagyon hiányol hiába sétáltatom,sít,nem marad nyugton". Na itt múlt el a pillanat......mondom köszi csak a kutya hiányol,mondtam,hogy 2-re otthon leszek....ennyi volt a nagy érdeklődése utánam....

Szegény Laci próbált meghívni valamire XD De nagy nehézsége árán sikerült csak neki:D Kólázás közben is jót beszélgettünk. Nem beszélem ki a részleteket de ő pár óra alatt több kedveset mondott rólam,mint Zsolti 1 év alatt.....

Elkísértem parasztra hiszen onnan ment haza a buszocskája és felszállásnál aranyos volt OO De nem írom le minek:D Azt tudja ő nagyon jól ha olvassa:P

Elég szar érzés volt látni,hogy elmegy.......de azért nem keseregtem sokáig,mert újabb talit beszéltünk meg:D

Figyi Laci OO Én tényleg köszönöm,hogy vagy nekem. Nem tudom elmondani mennyire fontos vagy nekem. Nagyon sokat jelentett nekem a mai nap és nem csak a nap hanem te is:P Örülnék ha mindennap veled nevethetnék:) De nekem ne érzékenyülj el:P Jön a suli és nem tudsz majd nélkülem lenni:D Folyamatban a nyakadra járok majd,na jó,nem is....talán csak egy kicsit:P

Barátság kontra akikre sokan azt hiszik barátok....

Az ember az élete során elgondolkozik,hogy van e olyan,hogy igaz barátság. Ezt a kérdést akkor feszegetjük a legjobban amikor az addig közelünkben élő személy és önmagunk közé valamilyen okból távolság áll. Ez lehet akár egy költözés vagy egy iskola váltás is.

Személyszerint én jókat röhögök egyeseken maradjunk ennyiben:D Arra verik magukat,hogy hú,"nekem van vagy 10 barátom és igaz barátok". Na persze,igen,igazian rúgnak be veled és beszélnek ki a hátad mögött,ha valakinek ez a barátság akkor csak hajrá,gyűjtse maga köré a sok álszent majmot:D Bár az ilyen embereknél az a gázosabb amikor valami bajuk van és elkezdik a hithű barátaiknak mesélni azok meg szarnak rá.....szóval akkor ezek az emberek igazi barátok?

Nem mondhatom,hogy sok barátom lenne. Pár barát,a többi meg haver. De aki barát az a legnagyobb hülyeségeim közepette is barát maradt.

Ma átjött hozzánk a Bori,na ő egy igaz barát. Ha jól számolom akkor 15 éve ismerjük egymást,közös ovi,általános suli 6.-ig. Utána sem szakadt meg a barátság. Lehet,hogy személyesen ritkán találkozunk de msn-en azt merem állítani,hogy mindent meg tudunk beszélni. Amikor az egyikünknek valami problémája van azt megosztja a másikkal és remek tanácsokat,tippeket cserélünk egymással.

Köszönöm,hogy van egy olyan barátom,mint te Bori! Tudom,hogy nem egyszer még gyermekkorunkban nem megfelelően bántam veled....fájt,hogy mással is barátkozol....nem fogtam fel,hogy attól még a mi barátságunk sértetlen marad,ezekért bocsánat:( De köszönöm,hogy minden hibám ellenére is vagy nekem:)

Ja és amíg el nem felejtem bocsi,hogy Jared zaklatott XD És gratula,hogy felvettek:)

A szavaknak súlya van. Nem csak a tettek számítanak!

Figyelj Zsolti,oké,hogy megint én vagyok a szemét.....a pofátlan,kezdem megszokni.De kibebaszottul nincs igazad! És még te kérded,hogy miért kérdezem meg,hogy szeretsz e?!? Na látod az ilyenekért. Már nem merem azt mondani,hogy te tényleg viccből és szórakozásból írod amit,szerettem volna azt hinni de folyamatosan azt szajkózni amit írtál nem hinném véletlen és fantázia.

Nagyon megbántottál,ennyire még semmivel! Igen elolvastam a beszélgetésedet és nem érdekel,hogy mit mondasz rá.

Miután odamegyek hozzád egy kis szeretetért erre azt veszem észre,hogy a volt nőddel beszélgetsz és megkérdezem miről elkezdesz hebegni meg habogni....amikor radírt csak annyi volt a reakció,hogy gyorsan rá kattintasz,hogy ne villogjon tovább! Kérdőre vonlak mi a picsát csinálsz erre a válasz" nem akarok veszekedni",könyörgök ha nem írsz olyant nem is veszekszem,de ahelyett,hogy elmondtad volna mi van fogtad magad és ki X-elted a csajt.....csodálkozol,hogy ezután elolvasom és nem állok szóba veled túlzottan?!?

Mert te ugye ezt nem csinálod....persze,de amikor valakivel beszélgetek te önkényesen fogod magad beleolvasol,sőt még visszaírsz az illetőknek baromságot anélkül,hogy megkérdezted engedem e...

Most meg az van a fejemhez vágva nem kell beleolvasni.....most akkor ki is a szemét?

Én már nem értek veled kapcsolatban semmit,azaz épp az a baj,hogy mindent értek és kurvára nem tetszik amit tudok.

Jó nyaralást,most én vagyok az "ügyeletes"

Anya,apa és az Alíz egy hétig nem lesz itthon,elmentek nyaralni Keszthelyre. Tavaly mi is velük mentünk de idén ez nem így alakult. Szerintem egyik fél sem akarta idén annyira ezt az egészet....Szóval ők most nyaralnak én meg bizonyítani akarok és fogok is.

Nem arról vagyok híres,hogy takarítok,mosok,főzök stb. Ennek nem az az oka,hogy hülye vagyok hozzá hanem,hogy nagyon rendes szüleim vannak nekem gyakorlatilag semmi dolgom nincs,de most rám várnak a feladatok,bőszen neki is látok. Tennivaló van bőven,az idő pedig véges.

Szeretnék meglepit okozni azzal,hogy annyi mindent csinálok meg amennyit csak lehet,jól esne egy kis elismerés:)

Képek

Egyre inkább igényes vagyok képek terén..... egyszerűen mostanában szinte az összes valaha közzé tett képemet törölném.... valahogy nagyon ki vagyok élezve a minőségre. Egyre inkább nem szeretem a vacak minőségű képeket vagy azokat amiknek semmi értelme csak sokan feltöltik,hogy legyen mit nézni róluk. Néha jó kis röhögőgörcsöt kapok..... Szerintem rettentő vicces és egyben szánalmas is az olyan képek tucatja amiket megnézve az illető ugyanabban a ruhában,ugyanabban a pózban szerepel 25 képen annyi különbséggel,hogy egyszer hol balra hol jobbra néz:D Egyszerűen nem fogom fel az ilyennek mi értelme.

Szóval ráálltam a fotózásra,nemsokára nem egy "érdekes" képet lehet majd rólam illetve a kiszemeltjeimről látni.

Valahogy mindig is érdekelt a fotózás. Egy jó kép remekül meg tud örökíteni egy gondolatot,egy pillanatot vagy egy hangulatot. Ez számomra fontos,sőt nem simán fontos hanem nagyon fontos.

Csak neked írom:)

Már nagyon régen nem írtam konkrét személyről ilyen vonatkozásban.....

Nekem nagyon sokat jelent,hogy beszélhetek veled,főleg a tegnapi beszélgetés. Azt hiszem sikerült olyan embereket meegismernünk egymás személyében akiknek dolguk van egymással az életben. Nagyon értékes embernek tartalak,bár mindenki olyan lenne,mint te,sokkal jobb hely lenne ez a világnak nevezett őrület.

Hú,eddig annyi gondolatom volt....most meg rádgondolok és nem jut eszembe semmi,ez most kínos....

De tudd: mindenben számíthatsz rám,nagyon szeretlek,sosem foglak megbántani!

Ez túl hírtelen! Nem várhatja el senki,hogy egyik percről a másikra felnőtt legyek!

Tudom mostanában a bejegyzéseim elég zavarosak,néha azt sem lehet érteni,hogy mit és miért írok. Ezzel én mind tisztában vagyok. Azt hittem az érettségi után,a nagy fáradalmak után itt lesz egy nyár,olyan nyár amilyen még sosem volt hiszen elértem valamit az életben "érett" lettem,viszont nem jó irányba vett fordulatot az életem hanem pokoliba.

Egy másodperc alatt kellett felnőnöm. Ezt fura leírni hiszen mindig azok a vádak értek,hogy túl komoly vagyok,nem adok esélyt az életnek arra,hogy szórakozhassak,hogy megéljem a szerelmet,a barátságokat.... Most jöttem rá,hogy vége örökre a viszonylagos gyermekkoromnak. Az egyesek álltal néha extrémnek és ellenszenves külső mögött egy nagyon érzékeny lány állt,igen remélem állt,azaz múltidő. Szeretnék megváltozni. És meg is teszek mindent,hogy pozitív irányba tegyek lépéseket,mert nem tudom elfogadni így magamat....

Az egész váltás egy pillanat alatt következett be,muszáj volt felnőttnek lennem. Azóta eltörött valami,még magam sem eszméltem föl. Szerintem senki,sőt biztosan állítom,hogy senki nem tudja mit éreztem. 

Apukám az egyik legfontosabb ember az életembe,de nekem nem úgy,mint másoknak. Nekem ő egy hős,egy ikon,egy példakép..... és látnom kellett ahogy rángatózik,alig kap levegőt,habzik a szája,nem tud beszélni. Anyukám,húgom csak sírt,Zsoltinak üvöltöttem azonnal hívja a mentőt,én meg csak annyit tudtam tenni,hogy fogom a kezét és vigyázok rá. 

Nem,hiába akarom,ezt nem tudom feldolgozni,ez túlmutat mindenen. Az ember mulandósága más megvilágítást kapott. Folyton csak az jár a fejemben,hogy mi lenne ha,mi van ha nincs holnap,mi van ha elrontom az egészet,mi van ha nem tudok valamit befejezni,mi van ha elrontok mindent??? Valaminek ott bent nagyon vége lett és azóta az idegességemet olyanokon vezetem le akiken nem kellene,nagyon nem,kérem őket ne haragudjanak,de egy hatalmas űr van bennem és még nem sikerült kiderítenem hogyan tudom megtölteni.

Azt tudom,hogy holnaptól minden más lesz,megteszem amit csak lehet,azokkal leszek akiket szeretek,mindenkinek elmondom mit érzek hiszen én magam sem tudom meddig lehetek ezen a világon,meddig tehetem azt amit szeretnék vagy megadatik.

Ők mindig is éltek,úgy ahogy én sosem,megtették amit én sosem mertem!

Most rajtam a sor teljesítsem az álmaimat.

Valljuk be őszintén,én is utálom magam,mit is várjak akkor másoktól?!?

Mielőtt valaki azt mondja,hogy csak a depi beszél belőlem ennél a bejegyzésnél az téved,kész tényeket és érzéseket írok.

Én nem szeretem magam....és ennek nem az az oka,hogy nagyon nagyon sokan semmibe vesznek vagy éppenséggel utálnak.

Egyszerűen egy szar alaknak tartom magam. Ilyenkor jönnek,hogy "jaj dehogy vagy az,tök rendes emberke vagy". Na persze,már csak azt nem tudom miért is vagyok rendes,senki sem mondana valami felvidítót,hogy mit tudom én "kedves lány vagyok",de nem ehelyett ha mondanak is akkor nagyon kedvesen max. azt,hogy egy kurva vagyok.

Azon is gondolkozok,hogy törlöm magam a közösségi oldalakról....minek ott is fent lenni?!? Azért,hogy ellopja a napiszar a képeimet?!? Köszi nem....

Azt sem tudom kinek írom a hülyeségeimet,akikről tudtam,hogy olvassák mind elpárologtak,lehet nekem is azt kellene.

A magyar egészségügy egy kalap szar

Nem szeretném túl tárgyalni de volt egy nehéz este az egész család számára. Apukám annyira rosszul lett,hogy mentőt kellett hívni....

Az egész történetből azt szeretném megosztani,hogy hol is tart a magyar egészségügy!

Tény,hamar jöttek ki a mentősök,bevitték apát,majd elég hamar kiengedték. Az egészben azt furcsállom,hogy olyan rohama volt apunak ami epilepsziás jellegű,3 nagydarab mentősnek kellett lefognia,hogy eltudják vinni. Amikor kiengedték a kórházból az volt a válasz,hogy ha ismét jelentkezik a roham akkor vigyük be az ügyeletre.

Könyörgök! 3 felnőtt férfi alig bírt vele,akkor én a 45 kilómmal meg anyám az 55-tel mit tud tenni? Az a szomorú,hogy amint jegyzőkönyvbe vettek egy esetet onnantól fogva ha megismétlődik az már nem akkora probléma....komolyan mondom vicc.

Zene "kritika"

Hiába gondolkozok azon,hogy mihez is értek,nem jut túl sok minden az eszembe főleg nem olyan amit egy blogon keresztül be lehet mutatni,de arra jutottam,hogy egy dologhoz, a zenéhez értek!

Ezzel nem azt mondom,hogy amit én hallgatok vagy szeretek azt kell mindenkinek szeretnie,én csak azt mondom,hogy azok a számok nekem sokat jelentenek,a közzétételükkel az a célom,hogy esetleg valaki más is megkedveli,szóval csak egy szimpla bemutatás és vélemény nyilvánítás.

Zsírra fel avagy hogyan hízzunk!

Bármilyen hihetetlen adatok fognak most elhangzani azok igazakJ

Amikor megismertem Zsoltit volt kemény 45 kiló,most meg 63 XD Hiába látszik jól van tartva apukám meg szakács,meg lett az eredménye.

Azt kell mondanom valahogy én is nyugodtabb vagyok most,mint szoktam és ez rám is pozitívan hat,én is felszedtem néhány kilót aminek nagyon örülök hiszen már én is azon kezdtem el gondolkozni,hogy lehet igaz a feltevés anorexiás vagyok de rá kellett jönnöm a tünetek alapján kizárt….egyszerűen csak vékony vagyok.

Ezentúl közzéteszem,hogy egésznap mit is eszik és iszik egy vékony lány. Egyes embereknek érdekes lehet másoknak akik olyan vékonyak,mint én talán segítség a hízáshoz.

Nem jön álom a szememre….

Még ilyen sem volt….én vagyok az az ember aki mindig bír aludni de most egyszerűen semmi! Jelen pillanatban kedd van és 23:32. Mindenki alszik. Anya,apa,Alíz,Zsolti(csodával határos módon hiszen ő ilyenkor még nem szokott de a mai csodálatos nap alkalmával fáj a feje és ő is lefeküdt),Jared,Tomi csak 1-2 hörcsög mocorog….

Én meg az őszintét megmondva félek a sötétben szóval itt fekszem az ágyban a laptop a hasamon és pötyögök a kislámpa fényénél.

Ezt a csodálatos lehetőséget kihasználva most írok bővebben a dolgaimról,talán érdekel valakit.

A gyerek eltervezi a felnőtt meg elba..a

Nem egy tervem volt....éneklés,zene,VIVA,eladó leszek,állatorvos.....de most már azt sem tudom mit akarok csinálni:(

Igazából magam sem tudom mi lenne a jó vagy,hogyan.... Ha rajtam múlna akkor még jópár évig csak egy helyben ülnék,nem csinálnák semmit és kitalálnám mivel is kellene foglalkoznom....

A napokban elgondolkoztam azon is,hogy milyen hobbi kellene nekem....hiszen mindenkinek van......csak nekem nem.....igazából már azt is nehezen tudom megfogalmazni,hogy reggelente miértelme van felkelni.....nem depressziós vagyok csak gondterhelt de Zsoltival megteszünk mindent,hogy ez pozitív irányba változzon:)

Szar vagyok gyereknevelésből, nem baj, gázolj a lelkembe :'(

Kedvenc csatornámon néztem az egyik kedvenc műsoromat amiben egy szuper dada foglalkozik kezelhetetlen gyerekekkel. Ebben a részben egy olyan 3 éves kisfiúról volt szó aki nekiment a szüleinek,pofon vágta őket,még mindig cumizott,a hugát úgy ellökte,hogy betörött az orra. A szülei meg az egészet elrendezték azzal,hogy rossz gyerek. Ha nem ette meg az ebédjét az anyja erre elkezdte fenyegetni,hogy nem kap majd jégkrémet majd mégis kapott szóval..... nem igazán tudtak mit kezdeni vele.

Erre mondtam Zsoltinak,hogy a kezelhetetlen gyereknek ha nem ért a szép szóbol 2 pofon kell és majd elgondolkozik ha esetleg kiesik a foga,hogy legközelebb hogy is kell viselkedni.

Erre megkaptam aztán szép gyereknevelési gondolataim vannak!

Köszi,megint ugyanaz a téma. Azt hiszem ezen sírtam már eleget de nem baj bánts te is nyugodtan már megszoktam.

Ki vagyok bukva,hogy nincs gyerekem! Ezt nem kell félreérteni nem szülni akarok vagy ilyesmi hanem arról van szó,hogy tudom kezelni őket és ha szükséges akkor fegyelmezni....másnak fingja nincs mit kell csinálni egy gyerekkel erre más ember meg veregeti a faszát nekem,hogy na ne beszéljek,mert neki van gyereke nekem meg nem.

Igen kurva szar anya lennék,lássuk be! Nem egy kezelhetetlen gyerekkel volt dolgom és mindegyik életben van pedig nem egy volt közülük olyan,hogy a szülei mellett mindig összetörte magát,velem a gyereknek meg sosem volt semmi baja,foglalkoztam velük,tanítottam őket,ha jól viselkedtek jutalmaztam őket.

Zsolti is nevel. Na persze,Vivi van,hogy földhöz csapdossa magát,nem is reggelizik 14 óra van még és csak 2 kiló édesség van benne semmi rendes kaja. Szóvá tettem,hogy ezt nem így kell erre én vagyok a hülye?!? Ő sosem szól rá,max. üvöltözik vele és kész.

Velem is elkezdett szórakozni a kislány,hogy a fenekem fogdossa,meg lekevert nekem egyet,mert nem engedtem,hogy megegye egymás után a 4. kinder csokiját,ja meg ne felejtsük el olyan szinten kicsavarta az ujjam,hogy majdnem eltörött, 3-szor akkorára dagadt mint rendesen.

Mondtam Zsoltinak állítsa le,erre a leállítás az volt,hogy nem szabad. Én viszont leültem megmondtam Vivinek,hogy én nem az anyja vagy az apja vagyok,hogy hülyét csináljon belőlem,mert ha kell én egy taslit is adok neki. Erre mi történt. Elkezdett normálisan viselkedni.

Többet nem evett a földről,sokat beszélgettem vele,amíg Ica 2 hétig elment pasizni ÉN VIGYÁZTAM RÁ MINTHA A SAJÁTOM LENNE! De nem kell velem törődni biztos én vagyok a hibás,hogy más gyerekére úgy vigyázok,mintha az enyém lenne. A bölcsődébe is hallottam,hogy azt mondta a vezető amikor odament egy kislány,hogy bepisilt,hogy "hát akkor egy darabig maradsz még a saját hugyodban és szarodban". Könyörögtem Zsoltiéknak,hogy vegyük ki onnan a kislányt,mert ez a bölcsőde nem normális hej,erre mi van? Rá 1 hónapra ebből a bölcsődéből odaadták a kislányt egy nőnek! Úgy,hogy nem szóltak a gyerek szüleinek?  Erre megszólaltak ja hát igen a kislány sírt amikor elment az említett hölgyel....AKKOR,HOGY A PICSÁBA ADHATTÁK ODA? Nagy nehezen 2 hónap bíróságra járás után szereztük vissza a kislányt.... Én ismét megmondtam,hogy baj lesz de mint lenni szokott  ÉN VAGYOK A HÜLYE,A SZAR SZÜLŐ, NEMPEDIG AZ A NŐ AKI OTTHAGYTA A GYEREKET AMÍG MÉG SZOPTATNI KELLETT VOLNA ÉS ELMENT PASIZNI?!?

Még én vagyok a hülye,hogy szerintem nem normális,hogy egy 3,5 éves gyerek pelusban van és épp most kezdett el mondatokba beszélni? Nem,nekem van igazam,de eddig úgy voltam vele,hogy foglalkozok vele ahogy szerintem jó de akkor ezután senki se szóljon hozzám a gyerekkel kapcsolatba!