Mi van ha elengedlek de vissza jössz?!?

Mondhatni jól vagyok,egész kellemesen. Kezdek megbarátkozni azzal aki vagyok,kezdek értékeket látni magamban és ez jó. Kiírtam magamból,hogy mennyire szerettem,ez volt a legnagyobb lépés amit tehettem. Nem úgy gondolok rá,mint anno,megpróbálom úgy kezelni,mint egy átlagos srácot.

De mi van ha visszatér? Mi van ha találkozok vele? Nem tudom hogyan reagálok. De ha adódik az alkalom,hogy láthatom,élnem kell vele. Kiderül mire is jutottam. Ha tudom kezelni a helyzetet akkor megnyertem életem eddigi legnagyobb diadalát,ha visszaesek az annyit jelent,hogy sosem leszek képes megszabadulni az emlékétől,nem tudok nemet mondani a jelenlétére. Várom a napot,hogy tesztelhessem magam. Addig is megpróbálom a lehetetlent,hogy ne ő jusson mindenről az eszembe. Lefoglalom magam a tanulással,4,8.

"Csak" egy ember,sose törlődő emlékek

Emlékszem mindenre. Elvenni nem lehet,nem is engedném. Minden mozzanat,pillanat, szócska, nevetések, összenézések. Feledni nem tudom akkor az a megoldás,hogy örömmel gondolok a sok értelmetlen hülyéskedésre,a sok szex poénra. Hihetetlen alak,imádom és imádni is fogom. Az emlékét nem engedem,hogy bárki is megpróbálja törölni,bárki is negatív hangnemben beszéljen róla. Egy csoda,a zseni is az örült között,pont amilyennek szeretem.

Rettegés

Még mindig zűrös kis élettel rendelkezek de amit lehet azt megteszem,hogy minimalizáljam a zavaró tényezőket,alakokat,eseményeket.

Pár hónap van vissza a suliból,van addig bőven tanulni valóm és még csak utána kezdődik az igazi nagy betűs élet. Kaposvári egyetemre jelentkezek,megtaláltam azt a szakot amit nekem szánt a jó Istenke is. Állattenyésztő mérnök leszek:) Azon belül is hobbi állatokra fogok specializálódni,kutyus tenyésztő leszek ha nagy leszek.

Border Collie

Van aki hanyagolhat. Engem nem érdekel honnan jön vagy honnan nem,de a közelembe ne igazán jöjjön,mert nem igazán teszi zsebre amit tőlem kap. Másrészt rendőrt fogok hívni,hogy zaklatnak,ha szükséges akkor agyonveretem. Nem szép ilyent írni de aki tudja kire célozgatok az megérti. Sok negatív dolgot "köszönhetek" neki.....nem kérek belőle többet,a nevét sem akarom hallani.

Szabadul

Nem a családját akarom bántani. Én csak tájékoztatni akarom azokat akik ismerték,hogy kiengedik a sittről. Azt hiszem ezt joga van tudni mindenkinek. Nem írom le a nevét,aki nem ismerte annak nem fontos de akikkel szórakozott azoknak jól jöhet az infó.

Nem tudom keresi e majd a kapcsolatokat a régebbi ismerőseivel. Ne lepődjetek meg ha valaki hasonló stílusban írogat nektek,mint ő. Tőle ez is kitelik. Ha tudok valamit publikálom,ez 100%:)

Értetlenség

Biztos velem van a baj,hogy egyes elemeit,személyeit nem tudom megbecsülni az életemnek. Nem tehetek róla végtelen haragot vált ki belőlem ha kérek valamit több századszorra viszont még mindig nem fogja fel az illető.

Talán ez az a dolog ami a leginkább fel tud bőszíteni egy emberbe. Ne ígérje meg,hogy "jó,megértem,nem csinálom többet",ha nem tudja betartani. Jobban utálom ezt mintha a verne az illető vagy bármi más. Makacs vagyok én is....de ha többször kérnek valamit azt felfogom.

Elvonó,több-kevesebb sikerrel

Talán egész jól veszem ezt az érzelmi akadályt...kívül,belül nem. Tök jó,hogy vannak olyanok akik segíteni akarnak és meghallgatnak. Szinte mindent elmondok neki,elmondják a véleményüket és igazuk van DE az lenne a legjobb gyógyszer ha neki mondhatnám el. Hogyan lehet lezárni valamit amiről nem tudom neki mit jelentett?

Nem igazán kommunikálok vele,próbálom csökkenteni a köztünk lévő interakciókat. Ettől függetlenül mindig tudom merre jár. Figyelem a facet:D Ez a kedves kis közösségi oldal gyakorlatilag olyan,mint egy térkép. A segítségével tudom mikor merre van,sőt azt is kivel. Nem hagyok magam után nyomokat,hogy ott jártam,nem kell tudnia,hogy egy nap minimum 30-szor megnézem.

Végtelen boldogságot kívántam a számára,de tudom,hogy tökre boldogtalan. Mindig azt mondja nincs baja. Rosszul hazudik,mindig tudom ha lódít. Fáj,hogy nincs jól és fáj,hogy nem tudok segíteni a fájdalmán. Lehet nem is megyek semmire azzal,hogy kerülöm Őt. Lehet többet ártok neki és magamnak,mint használok vele. Az egészben az a legijesztőbb,hogy félek elfelejt. Annyian zargatják...én meg csak egy kis porszem vagyok a levegőben...de valamiben akkor is más voltam,mint Ők,én tudom milyen igazából:)

"Oszd meg" és társai,emberi butaság

Engem annyira tud idegesíteni és bosszantani amikor olyan dolgokat osztanak meg közösségi portálokon ami egyáltalán nem odavaló. Gondolok az olyan kutyára akinek petárdát dugtak a szájába vagy a kisgyerekre akit brutálisan megvertek.

Én elhiszem,hogy az ember a sok zombees meg halállal kapcsolatos film után már keményebb témákat,képeket is elvisel és nyugodtan megnéz de ez akkor sem mutogatásra való. Érzékenyebb vagyok a kelleténél,megvisel,sírok rajta,ez az egyéni szociális problémám. DE vannak gyerekek akiknek nem szétvert fejel fekvő állatokat és gyerekeket kellene nézni. Felelőtlen ilyeneket feltenni. Küldözgessék a nagyok egymásnak üzenetben de ne olyan módon,hogy pl. a 7 éves Kinga a suliból hazaérve szembesüljön azzal,hogy Buksit agyonverték....

Másik kedvencem amikor szintén ezeket a képeket felhasználva olyan hülyeséget terjesztenek,"hogyha megosztod akkor kap mondjuk az adott állat vagy gyerek 100 Ft-ot. Minél több a megosztás annál több pénz folyik be az áldozatoknak." Lehet én vagyok nagyon negatív a világgal kapcsolatba de ez egy baromság. Senki nem fog azért Buksi kutyának pénzt adni,mert reklámozzuk,hogy megkínozták. Azt hiszem baj van azzal aki az ilyent elhiszi. Ki a fene fizet a megosztásukért? Erre adjon választ aki megosztja,köszönöm előre is:)

Az persze megint más ha a megosztás mellett ott van egy bankszámlaszám,hogy azon keresztül lehet segíteni. Ezt inkább hihetőnek tartom bár így sem utalnék,mert nem tudom kihez is vándorol az összeg. Az ilyen beteg állat általában állatvédő szervezeteknél köt ki (ők visszainformálhatóak,megbízhatóak),ha utalok meg is kapja a kutya a pénzt. Gyerekek esetében meg biztos valamilyen gyermek segítő szervezet veszi kézbe az ügyet,utalás esetén biztos ő kapja meg az összeget.

Nem szeretem,hogy az emberek nem gondolkoznak csak nyomják a megosztást. Felelőtlenek és ostobák...

2-ből 1 kilőve:P

És igen:) 2 küldetésem van,(részben már csak volt) erre a hónapra.

A szintvizsgától kicsit tartottam,mert szerettem volna számomra megfelelő minősítést elérni. Nem az érdekel mások mit várnak el tőlem hanem az,hogy én mit tartok jónak. Maximalista vagyok,nekem a 3-as és társai egyet jelentenek azzal,hogy hülye vagyok:) Félreértések elkerülése végett nem mást szidalmazok,van akinek ez egy jó jegy,én magammal szemben ezt nem engedem meg.

Nagyon átfogó volt szerintem a vizsga. Élelmiszerből a malomipari termékektől kezdve a borokig rengeteg téma volt,ezeket angolul is el kellett mondanunk. Csomagolástól tartottam,mert semmi kézügyességem nincs az ilyen dolgokhoz és csodák csodájára maximum pontos lett:) Jog nem volt vészes,ahhoz csak tudás ismeret kell és jó beszélőke.

Mindent összevetve meg vagyok elégedve magammal,bizonyítottam (magam számára),hogy képes vagyok elérni amit szeretnék:) A barátaimnak is nagyon jól sikerült,örülök neki:)

És igen,5-ös lett:)

Vár egy nagyobbacska kihívás is. 2 hét múlva SZKT (szakma kiváló tanulója vagy valami ilyesmi...). Ez egy verseny,áruforgalom tervezés(matek gyakorlatilag) és vállalkozásból kelünk versenyre. Tisztába vagyok vele,hogy nem vagyok olyan jó,hogy az országosra bejussak,nem is ez a célom:) Mindkét tárgyból 60%-ot el kell érnem és akkor az adott modulból felmentést kapok,nem kell év végén vizsgáznom,ráadásul 5-öst kapok belőle:P

Ez nehezebb,mint a szintvizsga. Itt bármit kérdezhetnek,van bennem adrenalin rendesen:D

Elengedlek,mert szeretlek

Kár is lenne tagadni,hogy amire valaha is vágytam azt benne megtaláltam. Felejthetetlen emlékeket köszönhetek neki. Megmutatott egy olyan részt belőlem amiről nem is tudtam,hogy létezik. Több lettem általa,sosem fogom elfelejteni,mindig is a szívem különleges rejtekében fog élni.

Az egész történetben sajnos csak az a baj,hogy amennyire tudom Ő nem szeret engem. Számos sírással töltött óra,rengeteg idegeskedés és bosszankodás után úgy döntöttem,hogy nem a szívemnek hanem az eszemnek engedek és hagyom had élje az életét,nem fogok remegő szívvel várni arra ami sajnos nem fog bekövetkezni. Neki jó az a helyzet amiben van és ezt el kell fogadnom.

Ha azt állítanám nem haragudtam rá soha akkor hazudnék. Volt perc amikor hatalmas düh volt bennem és azt éreztem fel tudnám pofozni Őt és a többi lányt is. Néha még az is megfordult bennem,hogy jobb lenne ha nem is léteznék tovább...

Mostanra már lenyugodtam. Hálás vagyok tényleg minden pillanatért. Egy ideig még nehéz lesz elfogadnom és beletörődnöm de a sors úgy hozta,hogy nem mellém rendelték,a lehető legnagyobb boldogságot kívánom neki!

Remélem a gép végre nekem is dob egy hasonló szerzetet mint én magam és végre boldog leszek.

Jóslatok,jövő titkai

Elérkezett immár 2012 is. Kicsit furcsállom még de majd megszokom ezt a dátumot is.

Új szokásként fogadalmakat is tettem,pedig nem szoktam. Megfogadtam,hogy sokkal többet fogok blogolni valahogy beleszorítom az időmbe. Elcsépelten hangzik de jelenleg gyakorlatilag aludni sem sok időm van de ha vége ennek a zűrös korszaknak akkor talán az én életembe is lenyugodnak kicsit a kedélyek.

Szilveszter kicsit érdekesen alakult. Házibulit tartottam. Nem voltunk sokan de olyanokkal voltam akik szebbé teszik az életem. Csak,hogy néhány embert említsek: Alíz,Robi,Laci,Bea,Zsófi,tesóm,az ismeretlen törpe kommandó:D

Alkoholnak nem szenvedtük hiányát aminek meg lett a hatása pár emberre nézve. Engem is kicsit megütött a dolog de én vicces részeg vagyok,A-ból B be táncikáltam és vigyorogtam. Íme egy kép még az ivás kezdetén:D

Amikor Kalinkából Katinka lesz :D

Belekeveredett a buliba 3 alak akikre nem számítottunk. Eddig mindig viccesnek találtam az amerikai filmekben amikor a jó kislány bulit tart és tele lesz minden idegenekkel,azt gondoltam ilyen nincs a valóságban,hát mégis akad:D

Alkoholizáló cimboráim a Bea és az Alíz volt,megalapoztuk az estét az biztos. Erről a korszakról még vannak képek,mert józan voltam,utána már nem volt aki fényképezzen.

Alíz és az alkohol

Zsófi később csatlakozott hozzánk,addigra már a józanság talaján álltam ismét. Kicsit érdekes volt ahogy a 3 srác nyomulni próbált de aktív kosárban részesültek.

Lacinak verekedni támadt kedve és levert valakit az utcán,mert csúnyát mondtak neki....

Az alkohol mindenkiből kihozta a valós énjét.

Fogadalmak között szerepel az,hogy többet járok el itthonról. Vivinek lesz szülinapi bulija,itt az alkalom a lazulásra:)