Manapság nem túl sokan vannak akik olyanok,mint én. Akik pedig szókimondóan elmondják a véleményük azokat a neveletlen,trágár vagy éppen abnormális jelzőkkel illetik. Ha a társadalom ilyen kritikával illeti a normális embert akkor honnan várjuk,hogy mindenki őszinte legyen?
Persze bizonyos keretek között gondolom a szólás szabadságot. Velem is előfordul,hogy elönt a düh és nyomdafestéket nem tűrő szavakat használok,de hála Istennek egyre kevesebbszer. Valami határt kell azért szabni a káromkodásnak és társainak,nem csak magamra gondolom hanem mindenkire.
Érdekesnek találom amikor valaki "népszerű" és sok barátja van,de amint nincs ott az illető azonnal kibeszélik. Kicsit gáz. Lehet,hogy nem nyalok senkinek sem segget de akivel kommunikálok annak megszoktam mondani a szemébe,hogy "utálom" vagy éppenséggel "imádom". Dávid is ha túl lő a célon megmondom,hogy menjen a francba. Még mindig jobb embernek tartom magam így mintha mindenkinél keresném az érdekkapcsolatot majd 5 perc múlva kibeszélném az új kapcsolatok érdekében.
Nem igazán tetszik amikor postásnak néznek. Felnőtt emberek arra akarnak használni,hogy az én fülemet rágva én közvetítsem a véleményüket más felé. Miért nem lehet a számunkra kellemetlen híreket,gondolatokat felvállalni?!? Nem vagyok semmilyen hírvivő,elegem van az ilyenből egy életre!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Szia:)
Minden véleményre kíváncsi vagyok és elfogadom de a mások felé irányuló minimális tiszteletet elvárom!
Kérlek hagyj magad után legalább egy becenevet,hogy tudjam ki voltál.
Köszönöm,AES