A Valentin nap eleve nem az én ünnepem. Sosem ünnepeltem szépen és szerintem sosem fogom,most sem alakult úgy ahogy szerettem volna.
00:15-kor még ébren voltam és odaadtam Zsoltinak az ajándékomat. Vettem neki egy tollat amibe bele van gravírozva a neve. Hasznos ajándékot akartam adni és ezt tudja használni a munkájánál is… Én azt kértem tőle,hogy hozza le nekem Pestről a malackám(ezt már előbb megkaptam).
Reggel Zsolti elment dolgozni….Szarul esett a dolog,mert azt hittem velem lesz egész nap de nem várhattam el,hogy ne menjen dolgozni.
Felívtam egyszer 14:30 kor és mondta,hogy hamarosan haza jön. Úgy örültem,talán lesz még is egy olyan február 14.-e az életemben amikor velem van legalább egy kis időt is az akit szeretek.
Jött a 15:00,a 15:30,a 16:00….és azt vettem észre,hogy már 5 óra és sehol sincs de még csak fel sem hívott,hogy nem tud még jönni :’(
Ideges lettem olyant mondtam anyukámnak amit nem kellett volna(pedig imádom,mert mindenben segít,az egész életét a gyerekeinek áldozta fel) ő pedig ingerült lett és volt egy elég csúnya vitánk….
Lefeküdtem aludni,könnyes szemmel a következő gondolattal aludtam el”ez neked a hamar,már órák óta várok rád” :’(
Felébredtem,tök sötét volt,a többiek már vacsoráztak és még mindig nem ért haza.
Amikor hazaért akkor meg nem egy boldog emberrel szembe találtam magam hanem egy idegessel. Elhagyott egy micro SD kártyát(vagy valami hasonlót) és ezek után még elment keresgélni azt a városba…
Este már csak fordultam jobbra-balra de sehogy nem bírtam elaludni:’(
A szeretet ünnepe? Rosszabb volt,mint egy átlagos nap:’(
00:15-kor még ébren voltam és odaadtam Zsoltinak az ajándékomat. Vettem neki egy tollat amibe bele van gravírozva a neve. Hasznos ajándékot akartam adni és ezt tudja használni a munkájánál is… Én azt kértem tőle,hogy hozza le nekem Pestről a malackám(ezt már előbb megkaptam).
Reggel Zsolti elment dolgozni….Szarul esett a dolog,mert azt hittem velem lesz egész nap de nem várhattam el,hogy ne menjen dolgozni.
Felívtam egyszer 14:30 kor és mondta,hogy hamarosan haza jön. Úgy örültem,talán lesz még is egy olyan február 14.-e az életemben amikor velem van legalább egy kis időt is az akit szeretek.
Jött a 15:00,a 15:30,a 16:00….és azt vettem észre,hogy már 5 óra és sehol sincs de még csak fel sem hívott,hogy nem tud még jönni :’(
Ideges lettem olyant mondtam anyukámnak amit nem kellett volna(pedig imádom,mert mindenben segít,az egész életét a gyerekeinek áldozta fel) ő pedig ingerült lett és volt egy elég csúnya vitánk….
Lefeküdtem aludni,könnyes szemmel a következő gondolattal aludtam el”ez neked a hamar,már órák óta várok rád” :’(
Felébredtem,tök sötét volt,a többiek már vacsoráztak és még mindig nem ért haza.
Amikor hazaért akkor meg nem egy boldog emberrel szembe találtam magam hanem egy idegessel. Elhagyott egy micro SD kártyát(vagy valami hasonlót) és ezek után még elment keresgélni azt a városba…
Este már csak fordultam jobbra-balra de sehogy nem bírtam elaludni:’(
A szeretet ünnepe? Rosszabb volt,mint egy átlagos nap:’(
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Szia:)
Minden véleményre kíváncsi vagyok és elfogadom de a mások felé irányuló minimális tiszteletet elvárom!
Kérlek hagyj magad után legalább egy becenevet,hogy tudjam ki voltál.
Köszönöm,AES