Büszkeség

Tegnap elég hosszú napom volt. Megkezdődtek a szakmai vizsgáim. Írásbelitől nem igazán tartottam,mert vagy szerencséje van az embernek és olyant kap amit tud vagy pedig szerencsétlenül jön ki a dolog és nem lehet megcsinálni. Vállalkozás jól ment,meg lettem dicsérve,bizonylatok sem lehetnek annyira rosszak,de majd kiderül. Most jönnek a szóbelik,ezekre azért rá kell "gyúrni",úgyhogy neki is állok még a mai nap folyamán:) Az "A"-ból "B"-be való rohangálás eléggé lefárasztott.

Délután nem épp úgy alakult ahogy terveztem,de már megszokhattam volna,hogy nálam elég hirtelen események bukkannak fel időről időre.

És kitérve a blogbejegyzés címére. Büszke vagyok arra,hogy most már szakmám is lesz,egyre előrébb lépdelek a kitűzött céljaim felé. Emberileg többé-kevésbé sikerül betartanom amit szeretnék,ma már nemet tudok mondani olyan dolgokra amikre régebben nem tudtam volna megtenni és ez egy szuper érzés:) Jó,hogy vannak barátnők,barátok de az mégis fontosabb,hogy a saját elveimnek feleljek meg. Azt hiszem kicsit más lettem...de ez nem baj.

Budapesti költözés gondolata stresszel kicsit. Régen voltam ott,teljesen egyedül meg nem igazán tudom elképzelni a dolgot. Egyenlőre nem tudok emberkéről aki komolyan gondolkozna azon,hogy felcuccoljon. 2 ember könnyebben tud albérletbe lenni. Zsófinál még eldőlnek a dolgok úgyhogy még ő sem nevezhető biztos Budapesti pontnak. Nem vagyok egy könnyű természet,akármilyen csaj nem viselne el engem,mondjuk én sem tudok olyannal élni akit nem ismerek. Fiúval is simán elmennék albiba de szerintem fura lenne egy hapsinak a szitu:D Mármint,felőlem aztán felhozhatná a barátnőjét,az alkalmiját a nejét vagy nem tudom kijét,engem nem zavarna,még olyan kedves is vagyok ha megkérnek elmegyek sétálni :D De a legegyszerűbb persze az lenne ha lenne addigra valami komoly dolog az életemben,de erre az esély egyenlő a 0-val :/