Mindig is azt gondoltam róla,hogy Ő különleges ember,hol napi szinten órákat beszéltünk,hol nem tudtunk a másikról semmit hónapokig. Itt volt az utóbbi időszak,rengeteget beszéltem vele,gyakorlatilag talán minden lépését tudtam,azt is amit nem Ő árult el,hanem kikövetkeztettem. Nem véletlen beszélek utóbbi időszakról...mert ami most van az egy nagy rakás szar:) Remek barát és jó ember...de el lett szúrva ez az egész,jobb volt amíg csak puszta barátág volt,bár talán sosem volt ez egy szimpla dolog. Én nem keresem,ő sem engem,ha nagyritkán beszélünk akkor sem jutunk túlzottan tovább a hogyvagynál. Ma valami bugyuta verset is írtam neki pedig mostanában ritka az ihlet,de ezt meg kellett írnom:S Szarul érint ez az egész,ismét mínusz 1 ember akit imádtam. Annyira úgy érzem,hogy én csesztem el:/ Hiányzik(L)
Más emberek,hogyan kezelik az ilyen helyzeteket? Egyáltalán gyakori az ilyen vagy csak én sodrom magam állandóan ilyen szitukba?!?
Kedves Adél! Régóta nem írtam neked,de most látom ismételten szükséged van egy kis erősítésre...
VálaszTörlésSajnos az érzelmek megkopnak,ha nem tápláljuk őket,és ha csak egy irányúak,akkor hamar el is múlnak.Talán nem Laci volt az igazi,ne aggódj majd jön egy fiú aki ténylegesen értékelni fog,és úgy fog szeretni amilyen vagy.Nem baj ha 20 évesen még nem találtad meg a nagy Őt,más egész életében nem lel rá.... Most foglalkozzál kicsit magaddal,és ne fordulj be,menj és szórakozz a barátaiddal,élvezd a fiatalságot:)))) szió Éva
Szia Éva:)
VálaszTörlésKöszi a tippet,jól láttad rám fért:)